Már régebben terveztem írni a tartományról és a völgyről is, íme.

Tirol Ausztria egyik tartománya, Innsbruck székhellyel. Nem nagy, alig 700.000 lakosa van, mondjuk én erre rátennék még vagy 100.000 vendégmunkást. A fő bevétel az idegenforgalom (mi más lenne?), évente kb 7.000.000 turista látogat el ide. Nem akarok különösebben belemenni a történelmi és közgazdasági tényekbe, akit érdekel, az rákereshet (a google a barátod! :), megpróbálok az érdekességekre koncentrálni.

Most, hogy utánajártam a dolgoknak, kiderült, hogy Tirol nagyjából úgy járt az Első Világháború után, mint Magyarország. A történelmi Tirol nagy részét a Saint-Germain-i béke értelmében Olaszországhoz csatolták, véletlenül pont azt a részt, ami a legértékesebb volt, hatalmas, jó minőségű földterületekkel, és kiépült mezőgazdasággal. Hogy az ország területe nagyjából megmaradjon (számszakilag), Magyarországról meg hozzácsapták a Fertő-tavat és környékét, ez ma Burgenland. Ekkoriban volt Sopronban az a bizonyos népszavazás, amiért a Leghűségesebb Város melléknevet kapta. Ugye, milyen furcsán fonódnak össze a szálak? Nem tudom, ki hogy volt vele, de én sosem értettem, miért kapott pont Ausztria területeket Magyarországból, na ezért.

(Ez nem revizionista iromány akar lenni, ígérem, ennek a résznek vége!)

Tirol ma gyakorlatilag 3 részből áll, van a "nagybetűs" Tirol, van Kelet-Tirol és Dél-Tirol. Tirol az, amit mindenki annak ismer. Kelet-Tirol ugyanúgy Ausztria része, de külön van Tiroltól, közigazgatásilag viszont egy terület. Dél-Tirol pedig Olaszország része.

Tirolban ma nem nagyon érződik az újraegyesítés iránti törekvés, mondjuk ebben rész van annak is, hogy az olasz területeken az "elolaszosítás" nem volt éppen egy sikertörténet. Mármint a taljánok szempontjából. Például ott van Bolzano/Bozen városa, ami Dél-Tirol központja. Ha Tirolban valakitől megkérdezel valamit Bolzanoval kapcsolatban, akkor az illető vagy süketnek tetteti magát, vagy pedig közli, hogy ő azt nem tudja. Persze tudja. Csak ő nem hajlandó az olasz nevén hívni a várost. Az neki Bozen. Kicsit hasonlít a Nagyvárad/Oradea helyzetre.
Dél-Tirolban az osztrák nemzetiségnek meglehetősen erős autonómiát adtak, tulajdonképpen egy kis állam az államban. A német és az olasz nyelv párhuzamosan van jelen, de a német az erősebb. A TV és  rádió odaát is fogható, kulturálisan Ausztria részének tekintik a területet. Nemrég alakult meg egy szervezet, ami a teljes történelmi Tirolt összefogja a közös politikai és kulturális érdekek érvényesítése céljából.

További érdekesség (legalábbis nekem), hogy a Bánk bánból ismert "merániak" is Gertrudissal az élükön innen származtatták magukat.

Szerintem külön fejezetet érdemelNE a tiroli ember, de nem kap. Illetve majd kap, ha lesz róluk annyi sztorim, hogy megérje leírni. Addig csak néhány apróság. A tiroli ember egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy olyan szinten lokálpatrióta, amilyet még nem láttam. Elsősorban a családjához ragaszkodik, utána a völgyéhez, amiben született, aztán a tartományhoz, és végül Ausztriához. Nekem olyanok kicsit, mint a lazacok. Megszületnek a völgyükben (Itt szinte minden völgyből áll, ha valaki a hegycsúcson lakik, akkor abba a völgybe tartozik, ahol oda fel tudsz menni), ott nevelkednek egy ideig és ha esetleg netalán elkerülnének onnan, pl oktatás miatt, akkor az egyetlen vágyuk és életcéljuk, hogy visszatérhessenek a szeretett völgyükbe.
Volt olyan, hogy egy, a völgyből származó munkatárssal beszélgettem, és rákérdeztem, hogy a szomszéd völgyben van egy sziklamászó központ, és mit gondol róla. Szinte azonnal kiakadt, és nem bírta megemészteni, hogy miért akarok én kimenni az ő völgyéből. Szabályosan föl volt háborodva.
A másik értékes tulajdonságuk, hogy határozottak. Ha valamit venni akar, akkor megy és megveszi, célirányosan (ez mondjuk inkább férfiakra jellemző:). Meggyőzni elég nehéz őket bármiről is. Mindenről van véleményük, és el is mondják. Utánajárnak mindennek, mielőtt kérdeznének. Ismert vicc errefelé, hogy bemegy a turista a tiroli étterembe, és kéri az étlapot. Erre a vendéglős rácsodálkozik: Maga enni akar, vagy olvasni?
A másik egy személyes tapasztalat. Voltam 1-2 hete boltban, venni akartam krumplit. Találtam is 3 fajtát, nagyjából ugyanaz a minőség és ár. Az egyik 3 faluval lejjebb, Straßból származott, a másik Grazból, a harmadik meg talán Izraelből, nem biztos, a lényeg, hogy nem is Európából. A Straßi krumpliból alig volt már, a Grazinak mondjuk a fele hiányzott, az izraeli meg majdnem teljesen érintetlen volt. 
Szerintem ez a két kis történet világítja meg legjobban a tiroli embert.

Mindenkinek rémlik a mesékből Rátót neve. Senki sem tudta, hogy hol van, csak azt, hogy egyszer érdekes lenne oda elmenni, mert ott annyi a hülye, hogy csak na, és micsoda érdekes dolgokat látnánk arrafelé. Minden országban van egy Rátót. Ausztriában Zillertal a neve... Állítólag itt egyszerűen sokkal több a bolond, szellemileg visszamaradott egyén, mint máshol. Eddig csak néhány ilyen tapasztalatom volt. Mikor áprilisban visszajöttem, átszálltam Mayrhofenben a buszra, mentünk egy kicsit, majd satufékkel megálltunk. Nézzük, hogy mi a baj, és nem hittem a szememnek. Parasztbácsi "hajtotta" haza a teheneit. Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy fogott egy traktort, telerakta a kanalat szénával, és elkezdett a főúton tolatni az istálló irányába, utána meg vagy 40 tehén, aki a széna után ment. Hatékony módszer, csak kb 10 percre teljesen lezárta az utat, szóval senki semerre. Debreceni viszonylatban az említett útszakasz kb a 4-es főút Debrecen és az autópálya közötti szakasza lehetne, tehát elég rendes fennakadást okozott a derék szántóvető.
Saját elméletem, hogy a bolondok, ha tényleg nagyobb számban vannak, mint máshol, akkor az a belterjes házasságoknak köszönhető. Mert ha a völgyedben élsz és ott is akarsz maradni, akkor vagy olyan embert választasz társnak, aki nagyon messziről jött és nincs völgye, vagy olyat, aki ugyanabban a völgyben él. Sokat mond, hogy az egész Zillertalban kb 6 családnév van összesen. Ha valaki nem Stock, Gredler, Geisler, vagy mondjuk Eberl, akkor tudod, hogy ő nem innen származik.

És ezzel elérkeztünk a Zillertalhoz, ami a völgy, ahol dolgozom. Ez egy kb 40 km-es hozzávetőleg észak-dél irányú völgy, a végében 4 kisebb völggyel. (ma szerintem a völgy szót többször írtam le, mint eddigi életemben összesen) A Legaktívabb Völgy-nek nevezik, szerintem teljesen megérdemelten kapta a nevet. Nem akarok adatokkal dobálózni, de rettenetes mennyiségű túraösvény, bicikliút, sípálya és minden ehhez kapcsolódó infrastruktúra megtalálható itt. Na jó, nem bírom ki, csak írok némi adatot. Képzelj el egy völgyet mondjuk Debrecen és Újfehértó között úgy 600 méter magasan. Tarkítsd meg a szélét összesen 55 3000 méternél magasabb hegycsúccsal és még vagy 100 annál kisebbel. Ha megvan, akkor tegyél bele 160 sífelvonót, több, mint 600 km sípályát, 1000 km túrautat, 800 km bicikliutat és akkor még nem beszéltünk a rengeteg kisebb sport számára kialakított terekről, mint a nordic walking (botos séta), golf, úszás, sárkányrepülőzés és a falmászás/sziklamászás. Nem rossz, mi? :)

A völgy a Ziller folyó fölött (mellett) fut. Persze van egy csomó kis mellékfolyó és patak, mint itt mellettünk a Tuxbach és a Zemmbach. A kisebb patakok az évek folyamán nagyon mély völgyeket vájtak ki maguknak, a Tuxbach völgye pl a falu közepén legalább 50 méter mély. Olyan, mintha a Nagyállomásnál lévő toronyházat besüllyesztenéd a földbe. Nyilván nem két év alatt sikerült neki, de a látvány félelmetes. Már régóta meg akarom örökíteni képen, de nem sikerült még olyan, ami a mélységet szépen érzékeltetné. A Tuxbach fölött megy át a Teufelbrücke (kb. Ördöghíd), ami az 1800as évek végén épült kis fahíd az 50 méteres mélység fölött. Van róla egy helyi legenda, miszerint senki sem tudta megépíteni a hidat, anélkül meg nagyon nagyot kellett volna kerülni (tapasztalat), így egy paraszt lepaktált az ördöggel, hogy építse meg neki. Az ördög megépítette, cserébe az első lelket kérte, ami átmegy a hídon. A ravasz paraszt viszont átzavart rajta egy kost, Lucifer meg nagyon megszívta. Ennek az alapja annyi, hogy a kiegyezés korában valószínűleg eléggé nehéz lehetett megépíteni egy tisztán fa hidat, szóval biztosan az ördög segített. Van még egy fahíd lejjebb, a Zemmbach fölött, de ott le lehet menni a patakhoz. Az egyik tegnapi képen rajta van, ott van a világ valószínűleg legjobb szalonnasütő helye. Egyszerűen mesés :)

A Zillertal Jenbachnál kezdődik, az ide kb 40 km. Onnan indul a keskeny nyomközű vasút, kb olyan, mint a Zsuzsi vonat odahaza. Ezen kívül a busz a másik lehetőség, de a vonat olcsóbb és gyorsabb. Külön poén, hogy nemcsak a vonaton kell jelezned, ha le akarsz szállni, hanem az állomáson is, ha fel. Ha nem jelzel, a vonat egyszerűen nem áll meg, hiába állsz ott :) A völgy végében van Mayrhofen, a hozzánk közel lévő település, amire talán már illik a város megnevezés. Ami az egész völgyben a legkiborítóbb, hogy eltanulták a taljánoktól a szieszta intézményét. Azaz dél és fél 3 között az egész völgy halott. Semmi nincs, csak a nagy boltok, mint pl a Spar és az MPrice. Ja és persze a kocsma. De ha mást akarsz intézni, akkor megszívtad :)

Tudnék még mit írni, de most látom, hogy már másfél órája gépelek, meg éhes is vagyok, meg egyébkéntis, úgyhogy folytatása következik, ha addig sikerül, akkor képekkel!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.